Prokalcitonin (PCT) – a kedvenc biomarker a szepszis diagnosztizálásának megkönnyítésére

A prokalcitonin diagnosztikai és prognosztikai hatással is rendelkező biomarker, mely a sürgősségi osztály és az intenzívterápiás szakorvosok kulcsfontosságú eszköze a szepszis diagnosztizálásában, javítva az antibiotikum adásával kapcsolatos döntéshozatal hatékonyságát, illetve potenciálisan javítva a betegség klinikai kimenetelét [1].

  • Kérje tájékoztatónkat
    Szeretne többet tudni a szepszis észleléséről?

    Elérhetőségeit

    Munkahelyi részletek

    Az űrlap elküldésével elismerem, hogy elolvastam és elfogadtam az Adatvédelmi Nyilatkozatot

    All fields must be filled!

  • Klinikai publikáció letöltése
    Iratkozzon fel a „PCT Klinikai Publikáció" letöltéséhez
    Elérhetőségeit

    Az űrlap elküldésével elismerem, hogy elolvastam és elfogadtam az Adatvédelmi Nyilatkozatot

    All fields must be filled!

A prokalcitonin (PCT), a kalcitonin 116-aminosav polipeptid prohormonja, a szepszis diagnosztizálását segítő és a páciensek klinikai értékelését [1] nagymértékben javítani képes biomarkerré lépett elő.

PCT elsősorban a pajzsmirigy C-sejtjei által, illetve kisebb mértékben az egyéb szervek, mint például a tüdő és a belek neuroendokrin szövetében szintetizálódik. A normális prokalcitonin szint a vérben nagyon alacsony.

A prokalcitonin termelődést azonban szinte minden szervben stimulálhatják a gyulladásos citokinek és különösen az esetlegesen jelen lévő bakteriális endotoxinok, pl. szepszis esetén, ami a vérben nagy mennyiségű prokalcitonin felszabadulását okozza.

Ez lehetővé teszi, hogy a prokalcitonin szinteket pl. a szepszis biomarkereként használjuk. Minél magasabb a PCT szintje, annál nagyobb a szisztémás fertőzés és a szepszis valószínűsége [2].

A PCT kedvező kinetikája lehetővé teszi, hogy a szepszist korábban diagnosztizáljuk és a betegség progresszióját pontosabban követhessük nyomon. A PCT elsődlegesen ezért a szisztémás bakteriális fertőzések, úgymint a a szepszis jelenlétének feltárására alkalmazható. Számos tanulmány vizsgálta továbbá a PCT lehetséges szerepét pl. a szepszis diagnosztizálásában és kezelésében [2-4].

Egy Schuetz és társai által nemrégiben összeállított konszenzusanyag a klinikai súlyosság, a bakteriális fertőzés valószínűsíthetősége és a PCT szintek alapján ad ajánlásokat a sürgősségi és intenzív osztályon fekvő betegek antibiotikumterápiájára vonatkozóan. Lásd 1-3. ábra [1].

Enyhe lefolyású betegségben szenvedő páciens az intenzív osztályon kívül

(Speciális pontszámok megadásával meghatározva, pl. qSOFA, MEDS, NEWS)

Tudjon meg többet arról, hogyan juthat gyorsabb eredményekhez és védheti meg beosztottjait a biológiai fertőzések kockázatától!

Az űrlap elküldésével elismerem, hogy elolvastam és elfogadtam az Adatvédelmi Nyilatkozatot

1. ábra PCT alkalmazása enyhe lefolyású betegségben szenvedő pácienseknél az intenzív osztályon kívül. Az engedélyt a Copyright Clearance Centertől kaptuk.

Klinikai publikáció letöltése

Tudjon meg többet arról, hogyan juthat gyorsabb eredményekhez és védheti meg beosztottjait a biológiai fertőzések kockázatától!

Az űrlap elküldésével elismerem, hogy elolvastam és elfogadtam az Adatvédelmi Nyilatkozatot

Középsúlyos lefolyású betegségben szenvedő páciens az intenzív osztályon kívül

(Speciális pontszámok megadásával meghatározva, pl. qSOFA, MEDS, NEWS)

2. ábra PCT alkalmazása középsúlyos betegségben szenvedő pácienseknél az intenzív osztályon kívül. Az engedélyt a Copyright Clearance Centertől kaptuk

Egyre több a bizonyíték támasztja alá a PCT a szepszis korai felismerésében diagnosztikai biomarkerként való használatának indokoltságát


Jelenleg nem áll rendelkezésre elismert diagnosztikai vizsgálat a szepszis diagnosztizálására a Sepsis-3 munkacsoport nyilatkozata alapján [5].


A szepszis felismerése a páciensek gondos nyomon követését és megfigyelését igényli. Ez az elmélet a Sepsis Six kezdeményezésben [6], a NICE NG51 iránymutatásában [7] és a 2018-as szepsziscsomagban [8] is megtalálható, amely egy órán belül végrehajtandó nyomon követési és proaktív intézkedések kombinációja, ezek közül az egyik pedig az intravénás antibiotikum adása.


Az elmúlt évtizedben, a biomarkerek, a fertőzések és a szepszis diagnosztizálásában és kezelésében betöltött szerepét széles körben vizsgálták. A prokalcitonin mérését ma már a világ számos részén gyakorta alkalmazzák, hogy segítsék pl. a szepszis diagnózisát, illetve hogy segítsenek meghatározni az antimikrobiális terápia szükséges időtartamát [9].


Összehasonlítva a C-reaktív fehérjével (CRP), amely egy másik, gyakran használt biomarker a szisztémás gyulladások és fertőzések diagnosztizálásánál, a prokalcitonin kiváló biokinetikával rendelkezik, amelyre bakteriális fertőzés vagy szepszis esetén a koncentrációk korábbi emelkedése jellemző, illetve kontroll alatt tartott fertőzés esetén a koncentrációk gyorsabb csökkenése jellemző [10].

Antibiotikum-terápia PCT-vel irányított alkalmazása

A PCT alkalmazásának módját a Túlélni a szepszist kampány irányelvei [9] ismertetik, azzal a javaslattal együtt, hogy a PCT-t fel lehetne használni az antimikrobiális gyógyszerek rendelésének ellenőrzéséhez is. A PCT-t javasolt a szepszis diagnosztizálási fázisában mérni, hogy még az antibiotikum adása előtt rendelkezzünk egy kiindulási PCT-értékkel [11].

Szepszis gyanúja esetén az empirikus antibiotikum-terápiát azonnal meg kell kezdeni, és a pácienst az intenzív osztályra kell irányítani. Javasoljuk, hogy rendszeresen ismételje meg a PCT vizsgálatot így megbizonyosodva róla, hogy a beteg valóban reagál a kezelésre (1-3. ábra).

Az antimikrobiális terápia csökkentése az antibiotikum-rendelés ellenőrzési programok alapja, mely kevesebb rezisztens mikroorganizmusokkal, kevesebb mellékhatással és alacsonyabb költségekkel jár (2016. évi SSC iránymutatások) [9].

Az SSC 2016-os irányelvei alapján a prokalcitoninszintek mérése:


  • alkalmazható az antimikrobiális terápia időtartamának lerövidítésére szepszisben szenvedő pácienseknél

  • alkalmazható az empirikus antibiotikumok alkalmazásának abbahagyására olyan pácienseknél, akik betegségük kezdetén szepszisesnek tűntek, amire vonatkozóan azonban a későbbiekben korlátozott klinikai bizonyíték áll rendelkezésre

Számos klinikai vizsgálat bizonyította a PCT-irányított terápia hatékonyságát és biztonságosságát [3, 12, 13-16]. Az irányított PCT-mérésekkel az ABx időtartama mind a sürgősségi, mind az intenzív osztályokon következetesen és több nappal, a klinikai biztonságosság veszélyeztetése nélkül lerövidült [11, 13, 15, 16].

Súlyos betegségben szenvedő páciens az intenzív osztályon

(Speciális pontszámok megadásával meghatározva, pl. qSOFA, SOFA, APACHE)

3. ábra PCT alkalmazása súlyos betegségben szenvedő betegeknél az intenzív osztályon. Az engedélyt a Copyright Clearance Centertől kaptuk.

Hivatkozások

1.Schuetz P. et al. Procalcitonin (PCT)-guided antibiotic stewardship: an international experts consensus on optimized clinical use. Clin Chem Lab Med 2019; 57, 9.
2. Becker KL, Snider R, Nylen ES. Procalcitonin assay in systemic inflammation, infection, and sepsis: Clinical utility and limitations. Crit Care Med 2008; 36,
3. Tang H, Huang T, Jing J, Shen H, Cui W. Effect of procalcitoninguided treatment in patients with infections: a systematic review and meta-analysis. Infection 2009; 37.
4. Jones AE, Fiechtl JF, Brown MD, Ballew JJ, Kline JA. Procalcitonin test in the diagnosis of bacteremia: a meta-analysis. Ann Emerg Med 2007; 50.
5. Singer M, Deutschman CS, Seymour CW, et al. The Third International Consensus Definitions for Sepsis and Septic Shock (Sepsis-3). JAMA 2016; 315, 8.
6. Daniels, R.; Nutbeam, T.; McNamara, G.; Galvin, C. The sepsis six and the severe sepsis resuscitation bundle: A prospective observational cohort study. Emerg. Med. J. 2011, 28.
7. National Institute for Health and Care Excellence. Sepsis: Recognition, Diagnosis and Early Management (NICE Guideline NG51). 2016. Available online: https://www.nice.org.uk/guidance/ng51 (last accessed June 2020)
8. Levy, MM. Evans, LE. Rhodes, A. The surviving sepsis campaign bundle: 2018 update. Crit. Care Med. 2018; 46.
9. Rhodes A, Evans LE, Alhazzani W, et al. Surviving Sepsis Campaign: International Guidelines for Management of Sepsis and Septic Shock: 2016. Intensive Care Med 2017; 43, 3.
10. Meisner M, Tschaikowsky K, Palmaers T, Schmidt J. Comparison of procalcitonin (PCT) and C-reactive protein (CRP) plasma concentrations at different SOFA scores during the course of sepsis and MODS. Crit Care 1999; 3.
11. Broyles M. Impact of Procalcitonin-Guided Antibiotic Management on Antibiotic Exposure and Outcomes: Real-world Evidence. Open Forum Infectious Diseases 2017.
12. Balk RA et al. Effect of procalcitonin testing on health-care utilization and costs in critically ill patients in the United States. CHEST 2017; 151.
13. Christ-Crain M, Stolz D, Bingisser R et al. Procalcitonin guidance of antibiotic therapy in community-acquired pneumonia: a randomized trial. Am J Respir Crit Care Med 2006; 174.
14. Schuetz P, Briel M, Christ-Crain M et al. Procalcitonin to guide initiation and duration of antibiotic treatment in acute respiratory infections: an individual patient data meta-analysis. Clin Infect Dis 2012; 55.
15. Christ-Crain M, Jaccard-Stolz D, Bingisser R et al. Effect of procalcitonin-guided treatment on antibiotic use and outcome in lower respiratory tract infections: cluster-randomised, singleblinded intervention trial. Lancet 2004; 363.
16. Bouadma L, Luyt C-E, Tubach F et al. Use of procalcitonin to reduce patients’ exposure to antibiotics in intensive care units (PRORATA trial): a multicentre randomised controlled trial. Lancet 2010; 375.


MAPSSS-000293 R3

Ez az oldal sütiket használ

Sütik használata